Dartonita tréfák

2011.12.22. 09:17

Dartonról köztudott, hogy nem csak a Halál Istene és a Lelkek Bírája, de egyben a Sötét Tréfák Atyja is. Ezen aspektusát az Airun al Marem vezetésével életre hívott lovagrend tagjai kifejezetten kedvelik. A lovagtestvérek veszett hírének egyik forrása pontosan ez, nevezetesen, hogy meglehetősen gyakran dobálóznak vaskos tréfákkal, nem vetik meg az akasztófahumort, a csavaros élcet, de az önirónia sem hiányzik belőlük. A külvilág szemében örökkön furcsa ellentmondás ez, hiszen a halál misztériumaiban leginkább járatos Darton lovagok a legkevésbé sem befelé forduló, magányosan elmélkedő remeték, akik a túlvilág és a halál fenségéről prédikálnak, de sokkal inkább nagyhangú történetmondók és tréfacsinálók, akik az élet-halál vidámabb oldalát ismertetik meg az arra kíváncsiakkal.

A dartonita humornak több visszatérő témája, motívuma és szereplője van. Előszeretettel űznek gúnyt a selmovita elvekből és tradíciótiszteletből, így vicceik egyik igen gyakori alakja maga Selmo atya, a vallásalapító. A rátermett figura megtestesítője természetesen mindig Darton lovagja, többnyire az egyszerű hadnagy alakjában. Az északon elterjedt tréfák szereplői között gyakran megjelenik a természetet kedvelő egyszerű lélek, az ilar ember, de szintén gyakori szereplő a részeg törpe és a nyápic elf általános alakja is. 

Vicceik témaválasztásaikban többnyire a legdurvább motívumokból építkeznek, az evés, ivás, ürítkezés, szeretkezés alapvető, de az emberi gyarlóság és minden kellemetlen téma rendszeresen megjelenik tréfálkozásaikban. Vicceikre jellemző, hogy a maremita kultúrkört kevéssé ismerők rendre megbotránkoznak nyers humorukon, ezt viszont minden lovag kaján vigyorgással nyugtázza.  

Alább Richelle Cordet am Riaviellor, az erigowi dartonita költőfejedelem gyűjteményes tréfatárából adunk közre egy csokorra valót.

  

Az öreg Selmo már nem bír magával, hát felkeresi a város egy közismert bordélyát. Ahogy nagyban tölti kedvét a jó étvágyú lotyóval, az egyszerre csak beszippantja a jó Selmót. Az öreg csak tapogatózik odabent, szeretne kijutni. Egyszerre csak összetalálkozik egy gyepűvidéki nomád harcossal, és így szól hozzá:
-        Krad nevére, gyermekem, te is a kijáratot keresed?
-        
Nem, atyám, én a lovamat.

 

Két hadnagy beszélget Airun gyomrában:
-         Dühében téged is keresztben nyelt le a nagymester?
-         Nem, én alulról küzdöttem fel magam!

 

A derék cserzővarga fia reggeledvén állít haza apja műhelyébe, ahol így köszönti az öreget:
-         Jó reggelt, édesapám, az éjjel férfi lettem, elvesztettem a szüzességemet!
-   Ej fiam, ez hát nagyszerű! No, kapd magad, elmegyünk a korcsmába, leülünk és megiszunk egy jó korsó sört!
-         Édesapám, a sör az igen jól esne, de ülni még nem tudok!

  

Egy hadnagy egy helyre kis menyecskét kísér át az erdőn. Erősen elfogja a kedv, nekiveselkedne a fehérszemélynek. Fondorlattal így szól hát hozzá:
-   Vigyázz, lányom, Riell, vigyázz, mert sok erre a fekete varjú, megtámadnak és kivájják a szemedet! Jobb lesz elbújnunk amoda a bokorba!
-         Jaj, bújjunk csak akkor izibe’!  
Elbújnak a sűrű bozótba, hiszen több se kell a jó hadnagynak, elkapja hátulról a leányt, oszt kezdi megpetelni erősen. Erre a leányka így szól:
-         Vájkálj csak, te varjú, vájkálj, a szememet úgyse éred!

 

Az ilar tanítja a fiát.
-    No fiam, most megtanítalak medvére vadászni! Fogd a kötelet, az íjat, meg hozd a kutyát, kimegyünk az erdőre. No most így megyen a medvevadászat. A medve felmászik a fára, akkor én utána mászom, és lerázom onnan a medvét. Ekkor a kutya majd odarohan a medvéhez és beleharap a tökébe, amitől a medve görcsbe rándul. Ekkor kösd össze kezét-lábát a kötéllel, és meg is van a medve! Na, érted-e fiam a vadászat mikéntjeit?
-         Édes jó apám, értem én, csak azt az egyet nem, hogy minek az íj?
-   
Hát fiam az azért kell, mert ha a medve rázna le engem a fáról, akkor lődd le a kutyát!

  

Az öreg Selmo legkiválóbb tanítványával sétál az erdőben. A fűben alant egy nagyadag turha csillan meg. Megáll felette a bölcs Selmo, és így szól tanítványához:
-         Nézd csak, gyermekem, egy bross! Mutasd csak!
A fiú lehajol érte és felemeli, mire az fonallá nyúlik a kezében. A fiú elragadtatva bámulja a csillogó taknyot:
-        
Atyám, nem is bross, nyaklánc!

 

Három lovag versenyez, hogy melyikük a tökösebb. Három próbát kell kiállni: először meginni egy hordócska toroni pálinkát, utána pusztakézzel megölni egy medvét, végül boldoggá tenni egy kielégíthetetlen étvágyú Ellana papnőt.
Elsőnek próbálkozik Krad lovagja, lehúzza a hordónyi pálinkát, aztán ott helyben elájul. A következő Uwel paplovagja, lehúzza a pálinkát, böffent nagyot, majd betámolyog a barlangba a medvéhez. Fertályóra múlva félholtan keveredik elő, iszonyú sebekkel. Harmadiknak a dartonita hadnagy indul neki. Lehúzza a hordó pálinkát, lekíséri egy krigli sörrel, majd bemegy a medvebarlangba, aztán kerek egy óra múlva előkerül kissé fáradtan-véresen, és így szól:
-         Nos, melyik papnőt kell megölni?

 

A törpe már álló nap óta vedel a sank mellett. Sokadik már a krigli, hát egyszerre csak elterül a padlón, majd sörhabot gurgulázva így szól magához:
-         Noffene, ha fel tudok állni, iszom még egyet, ha nem, akkor megyek haza! 

  

Két szajha beszélget a sikátorban.
-         Aztán volt-e ma már kuncsaftod?
-     Á, ne is mondd! Csak egy sima szopás, de azt is csak azért vállaltam, hogy legyen valami meleg a gyomromban!

 

Selmo nagyban keféli egyik kecskéjét, miközben kéjjel zokkant:
- Ej, ha még főzni is tudnál!

 

- Aztán azt tudod-é, miért rövid a nyaka Selmo összes disznainak?
- ?
- Hát hogy mikor az öreg hátulról makkoltatja őket, gyöngéden a fülünkbe súghassa: szeretlek!

süti beállítások módosítása