A Fekete Madár
2011.03.17. 13:49
Régi harcostársam, Richelle Cordet am Riaviellor, Erigow iszákos költőfejedelme Halálfutam című ciklusában dicsőíti Darton fenségét, folytonosan kergetve a halál igazi misztériumainak megértését. Ugyanakkor, ez az ösvény minden beavatott számára rögös, hát még a kívülálló műkedvelőknek... Richelle is többször került már közel a halálvágy tagadásához, és Darton tanainak elvetéséhez. Számolatlan kupa jóféle ser, egy meszely áfonyapálinka, két irdatlan baráti pofon, és az alant közölt mű kellett hozzá, hogy visszataláljon a Halál Útját Járók körébe.
Az a fekete madár
Bűzlöttek a dühtől a férfiak,
Ittak, habár megint nem győztek,
Rám se néztek, hát ültem egyedül,
Míg a szomszédok pálinkát főztek,
Az én időm rég a távolban jár,
A kerítésen ott ül az a fekete madár.
Pojácák szavalnak kórusban,
Balga tömeg áll a szobor elé,
A költők szidják az Intelmeket,
Én meg csak bámulok visszafelé,
Lyukas a csizmám, rászáradt a sár,
Az eresz sarkán ott ül az a fekete madár.
Vigyáz rám a törvény és a pandúr,
De nekem többé nem kell a maradék,
Lehetek akárki, csak akarnom kell,
Élhetek, mehetek bárhová még,
Elhagyom a múltam, tudom, nem nagy kár,
A föld alá is követ az a fekete madár.
A kislány a tündérekkel táncol,
Gyöngyöt keres és talál az égen,
Virágot rajzol fekete kövekre,
Közben kacag, még hisz a mesében,
A barátom a mennyben trombitál,
A képről bámul le rám a fekete madár.
Tenyeremben itt reszket az idő,
Mint a zsarátnok, gyorsan elhamvad,
Szarvasok szökellnek a tűz elől,
Az apródok verik a dobokat,
Lesütöm a szemem, tudom, hogy mi vár,
Mert már megint engem néz az a fekete madár.
Otthagytam a várost, a bűzt, a bűnt,
Az erdőt járom, mint az űzött vad,
Röhög a bosszú, zászlót bont a harag,
Ma még tán a koldus is koncot kap,
Szemem a földön, a szégyen táncot jár,
A fenyőágról les rám az a fekete madár.
A színész a színpadon is hazudik,
A felcser nem tehet semmit, csak sír,
Jobb lesz talán, ott, túl a tengeren,
A testvérem búcsúlevelet ír,
Az én eszem folyton a kobzosnál jár,
Tudom, hogy őrá is les az a fekete madár.
Új isten jár most közöttünk,
A halál szülte őt, meg a félsz,
Uram, merre voltál, mikor hívtalak,
Könyörgöm, mondd meg végre, még mit kérsz?
Elhagytál engem s még Te haragszol rám?
Mondd, mondd, mit akar tőlem az a fekete madár?
Forrás: Hobó azonos című versét átírta Airas
Ötletgazda: Marcor Gorm, köszönet érte!
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Marcor Gorm (törölt) 2011.03.17. 14:01:17
Airas Thanator 2011.03.17. 14:06:33
Uncle_Joe 2011.03.19. 10:56:57
Airas Thanator 2011.03.19. 11:08:24
1. Ez a két szó még nagyon messze van attól, hogy anakronisztikussá tegye a verset. Cipő és rendőr is létezett a "megfeleltethető" korban.
2. Sem hangrendileg, sem szótagszámban nem stimmelne az általad ajánlott verzió.
Marcor Gorm (törölt) 2011.03.19. 12:00:19
Uncle_Joe 2011.03.19. 12:11:58
Airas Thanator 2011.03.19. 12:15:04