A Dartonnak szentelt épületek sosem a települések központjában találhatóak, hanem minden esetben a városon kívül, a temetőhöz csatlakoznak. A legtöbbször a temetők közepén magasodnak, zömök alakjukkal már messziről is fenyegetőek, ahogy uralkodnak a halottak kertje fölött. A legtöbb esetben az ortodox temetők nem, vagy csupán gyatra, alacsony falakkal körülkerítettek. A maremita templomok mindig a temető közepén magasodnak, és maga a kert mindig komoly védművel rendelkezik, amely nem csupán a falakból, hanem egy kapuház szerű nagyobb épületegyüttesből áll, ami nem más, mint a lovagrendnek otthonul szolgáló rendház. A temetőbe és így a templomba csak ezen keresztül lehet eljutni.

A temetők őrzése az egyik olyan ütközőpont, amiben az egyház ortodox és maremita ágazata érdemben különböző nézeteket vall. Igaz ugyan, hogy a temetők és a pihenő holtak védelme kiemelt szerepet kap mindkét esetben, de al Marem hívei azt vallják, hogy az eltávozottak nyugalmának védelme szent és komoly kötelezettség, amit kellő hatékonysággal csakis a lovagi képzésben részesültek, tehát a rend tagjai képesek ellátni. Az sem vitatható ugyan, hogy az ortodox temetők védelmét éjszakánként Darton felfegyverzett papsága biztosítja, akik nem restek segítségül hívni uruktól kapott szakrális hatalmukat sem a betolakodók elleni küzdelemben, de a maremiták úgy tartják, ez gyengeség, és a hatalom elpazarlása, hiszen a sírok védelméhez a legtöbb esetben elég a lovag karjának és kardjának ereje. Ezért az Airun és hívei által uralt területeken a temetők védelmét nappal a világi szárny lovagjai, míg éjszaka maguk a lovagtestvérek látják el.

Al Marem, az uralma alá tartozó településeken így megerősíttette a falakat és híveivel tömte meg a főbejáratot rejtő kapuházat és a csatlakozó épületegyüttest, amelyek a rend mind világi, mind egyházi szárnyának rendházául is szolgál minden esetben. A kapuház épületéhez bal felől mindig egy U-alakban hajló, egy emelet magas helyőrség tapad. Az U baloldali szára a főépület, aminek emeletén a lovagok szálláshelyéül szolgáló dormitórium, földszintjén a refektórium, a közös étkezések és társas élet színhelye, míg a pincékben magtárak, élelmiszerraktárak kaptak helyet. Az U forma középső szára az istálló, míg a harmadik ágon a kocsiszín, a kovácsműhely és a konyha helyezkedik el. Az épületek által közrefogott, mintegy 500 négyzetlábnyi terület a gyakorlóudvar, ahol a világi lovagok edzik magukat. A kapuház jobboldalán egy negyven láb magas öregtorony található, ez ad helyet a komtúrnak és helyetteseinek csakúgy, mint alsóbb szintjein a temető és a templom adminisztratív ügyeit intéző személyzetnek. A donjon pincéiben a lovagok fegyverraktárai találhatóak. Maga a kapuház barbakán rendszerű, ahol nappal Darton világi lovagjai teljesítenek őrszolgálatot, alkonyattól pirkadatig paplovagokkal megtámogatva.

Az Erioni Fekete Torony

2011.12.19. 12:49

Airun al Marem mindig is kiemelten fontosnak tartotta, hogy szakadárnak bélyegzett Rendje minden nagyobb városban képviseltesse magát, így még idejekorán parancsba adta, hogy Erionban, a Kalandozók Városában is épüljön rendház, a Hallgatag Úr és lovagjainak nagyobb dicsőségére. Az építkezéshez szükséges földbirtokot és magát az építési engedélyt Airun egy kocsmaasztal mellett szerezte meg, lévén Leere om Viniel, Erion hercege, a Palotanegyed ura ugyancsak kedvelte a harázdjátékok minden kifinomult formáját, hát a dartonita nagymester sem restellte kihasználni a tényt, hogy a kártya nemesi körökben párbajképes fegyvernemnek számít. Nem egyszerűen győzelmet aratott hát a herceg felett, de olyan vereséget mért rá, hogy a vesztes nem tagadhatta meg pimasz kérését, hogy új rendházuk ráadásul pont Dreina és Krad nagyhírű rendházaival átellenben épülhessen fel. A rendelkezésre bocsátott birtok ugyan alig volt több kétezer négyzetlábnál, de Airun és csavaros eszű építőmesterei megtalálták a módját, hogyan alkossanak rendkívülit ilyen csekély alapterületen is.

Az építkezés végül 3687-ben készült el, melyben mind szakrális hatalmukat, mind diplomáciai kapcsolataikat felhasználva tevékenyen közreműködött Airun és Alex is. A dartoniták Fekete Tornya egy éjszín gránitból emelt 50 láb átmérőjű, szabályos kilencszög-alapú torony, mely mintegy 120 láb magasságban nyújtózik az ég felé. A kilenc oldalfal a dartonita számmisztika miatt került kialakításra, és természetesen a kilenc szakrális szimbólumnak felel meg. Az egyes oldalfal szakaszok hossza 17 láb. A rendház gigantikus méretéből kifolyólag a Palotanegyed legtöbb pontjáról jól látható, de Darton szakadár híveinek még fontosabb, hogy hatalmas, sötét tömegével képes árnyékba borítani a szemközt terpeszkedő Krad rendház és a pihenőszállások egy részét, valamint Dreina Katedrálisát is. Az egyébként dísztelen Torony monstre főkapuja felett egy láb átmérőjű körreliefként üdvözöl Darton szent szimbóluma, a maremita mintára készült varjúszárny.

A Fekete Tornyon belül, a föld szintje felett, tizenkét emelet különül el, így a rendház nemcsak szálláshelyül szolgál az állandóan ott állomásozó, kizárólag paplovagokból álló százfős helyőrségnek, de legalsó szintjén nyilvános maremita templomot, a földszint alatti 3 szinten pedig több kisebb szentélyt és kriptát is magában foglal. A felsőbb szinteken a lovagtestvérek szállásai, a Szentháromság külön rezidenciája, vendég- és szolgaszállások, gyakorló- és tárgyalótermek, konyha és közös étkezde-kocsma találhatóak. A rendház nem nélkülözheti az istállórészt, mely szintén a toronyban kapott helyet, az alsó szinten a hátsó köríven, ahol az alapterület jó negyedét foglalja el, és több mint 100 hátas tárolására alkalmas. A pincékben börtöncellák, kovács-, alkimista- és méregkeverő műhelyek ugyanúgy megtalálhatók, mint fegyver-, páncél- és élelemraktárak. A torony teteje lőrésekkel gazdagon csipkézett, ahol látcsövekkel felszerelt testvérek teljesítenek őrszolgálatot. A konyhán dolgozó laikus testvérek kedvelt csínytevése, hogy a minden kenyérféle maradék morzsáit a torony körül szórják szét - azt már kifejezetten Darton rendelésének tekintik, hogy a Torony körül kizárólag varjak keringenek, viszont állandó jelleggel és meglehetős számban.    

Airun lovagjai több ízben tettek már szolgálatokat az om Viniel dinasztia több tagjának, a jelenleg regnáló nagyherceg is kedveli a sötét tréfákat, és nem átallja igénybe venni a lovagtestvérek támogatását.

A Dartonita Lovagrend északi terjeszkedését nagyban elősegítette, hogy a XIV. zászlóháborút követően Abaszisz egyik hercegkapitánya, Lothar dul Hossad, 3697-ben pártfogásába vette a Rowon visszavételére induló dartonita csapatokat. Az adományozott birtokok ugyan némi kötelességgel is jártak, de az ellenszolgáltatás elenyésző volt a tényhez képest, hogy Airun és lovagjai nemcsak egy biztonságos északi támaszpontot nyertek, ahonnan ellenőrzést gyakorolhattak a Quironeia déli partvidéke felett, de vallásukat - annak szakadár mivolta ellenére is - töretlenül a Fogadalmas Egyházak között jegyzik Abasziszban.   

Természetesen, nem volt ennyire egyszerű a megtelepedés: először a Salastos hegység déli lejtőin megbúvó ódon kastélyt kellett ostrommal megszerezniük, és elűzni onnan a Büdöspofájúnak becézett Alastair dul Hossad bárót, ki bevehetetlenek gondolt sasfészkéből odáig merészkedett, hogy tele pofával röhögje ki a háborúban megtépázott hatalmú nagykirályt. A fej- és jószágvesztésre ítélt nemesúr a felségárulás vádjával is csupán egy kiadós szellentés erejéig foglalkozott a vacsoraasztalnál, de a fekete szárnyakon érkező megtorlás letörölte arcáról a vigyort. Airun távollétében a Rend legnagyobb szakrális hatalmú lovagjai nem sokat vesződtek ostromgépek állításával, inkább urukhoz fohászkodtak „szorongatott” helyzetükben, mire a segítségükre érkező Halálhozó, Darton leghatalmasabb küldötte a falakon belülre repült, és percek alatt iszonytató lángörvénybe borította a gyilokjárókat, míg a kastély felett cikázó rettenetes villámok ízzé-porrá törték a védművek zömét. Az Alastair báró személyi testőrségében szolgáló Uwel-lovag kevés híján a rettegésbe halt bele, minthogy a halálangyalt meglátva szentül hitte, maga Darton jött el értük vétkes kevélységükért. A Halálhozó a Büdöspofájú fejét hangos röhögés közepette hajította az őt szólító vezénylő komtúr lábaihoz, majd eltűnt egy sötét villanásban. A lovagok két csapatteste már bőségesen elegendő volt az ostrom befejezéséhez. A Halálhozónak nevezett kastély teljes helyreállítása ugyan egy éven túl nyúlt, de a Rend kiváló sziklaerődre tett szert, ahonnan könnyűszerrel uralkodhat a környék népeinek lelki nyugalma és túlvilági jóléte felett.

Dul Hassad adományai közé tartozott a toraniki síkon elterülő hercegi erdőuradalom is, ahol a kontraktus feltételeinél jóval hamarabb, öt év helyett két esztendőn belül felhúzták a Darton nagyobb dicsőségét hirdető templomerődöt, a Haláltábort. A rengeteg közepére épített erőd masszív kőfalai és sarokbástyái a dartonita építészetre jellemző, díszítettséget nélkülöző, praktikus stílusban készültek. A környező erdőség vadban igen gazdag, így a lovagok szállásán gyakorta fordulnak meg vadászni érkezett főurak, akik a dul Hassadok vendégszeretetét Darton tréfáin keresztül kénytelenek megtapasztalni. Nem egy nemesemberrel előfordult már, hogy egy-egy vadászatot követően szekereiken gazdag zsákmánnyal, lelkükben pedig az új hit csíráival indultak útnak hazafelé.  

Az egykor Pörölymosoly névre hallgató romos Uwel-rendház felújítása jóval kevesebb időt vett igénybe, és az elnéptelenedett kegyhely rövidesen újra megkezdte működését. Egy kerek év elteltével az új rendház, melyet kevéssé szellemesen Pallosmosolyra kereszteltek, már a szomszédos tartományokból is vonzani kezdte a kalandvágyó nemesifjakat, akik egyre nagyobb számban folyamodtak felvételért a Rendbe. Az új jövevényeket még az sem tántorította el, hogy a Pallosmosoly személyi állományának négyötödét a háborút megjárt, veterán fehérorkok nemzetsége adta, akik ugyancsak keménykezű kiképzők hírében állnak.   

A Dartonita Lovagrend terjeszkedése azonban elakadt a toraniki határnál, Abaszisz többi tartományában nem sikerült támogatókat találniuk. Ugyan maga Airun a nagykirály meghívására megjárta az ifini tróntermet is, de a kheb-tuueth feltámadásáról szóló beszámolóért kapott elismerésen kívül semmit sem sikerült intéznie. A dul Hassadok rendszeres támogatása így kifejezetten jól jön a Rend abasziszi képviseletének, lévén hogy Airun a Szent Város visszavétele óta egyértelműen Rowon-t tekinti a Rend északi központjának és legfőbb erősségének. Az aszisz földön, Toranik tartományban működő rendházak ugyanakkor - ha nehézségekkel is, - de kitűnően működő intézmények, nem egy dartonita paplovag szolgálja büszkén a Rendet, kinek anyaintézménye a fent említett három valamelyike volt.  

Ihlet és forrás: Raoul Renier Vallások és Egyházak Abasziszban c. munkája nyomán