Ősi dartonita imaszövegek

2014.02.13. 10:10

Mi Őrünk, Darton,
Ki az éjben a sírok békéjét vigyázod,
Őrzöd az eltávozottak nyugalmát,
És a csendet,
Ki kacagva öleled magadhoz, ki hozzád menekül,
És némává békíted a megszentelt holtakat,
Pillants reánk a Kárpit Homályából,
És óvó tekinteted kísérjen utunkon.

Vigyázd lépteinket, és segélj, ha felbukánk,
Hisz mindünk útja egy, melynek végeztén
Boldogan térdelünk sötét trónod elé.

Hatalmad védelmező árnyéka boruljon fölibénk,
Kik megkacagjuk mindenik tréfádat,
És utolsó sikolyunkkal is előtted tisztelgünk,
Magasságos Ura a halálnak és csendnek,
Királya a végzetes végtelennek,
Lelkünkhöz örökkön kegyes úr,
Ó Darton,
Fogadd be gyarló lelkeinket!

***

Lelkek Bírája, rettegett nagyúr,
Holtak védelmezője, sötét fejedelem,
Hallgatag Úr, ki ítélsz majd felettünk,
Titkoknak tudója, hatalmas Őrző,
Tréfáknak mestere, félelmes atya,
Csak halk mosolyodat add!

Öledben megnyugszunk,
A pihenés elér,
Kezdődik az új kör,
És birodalmad eljő,
A lelkek armadáját tenyereden hordod,
Ezért szolgálunk téged,
És szent nevedben ölünk,
Szent nevedben halunk.

Koporsónk fedele robajjal csapódik,
De te őrized álmunkat,
Mert itt leszünk újra,
Hogy szolgáljunk újra,
Mert halálunk ajándék,
És az élet a jutalom.

***

Jöjj hozzám immár nagyszerű halál,
Ölelésed nyugtalan vággyal fogadom,
Nem félek, ha érintésed pőrén is talál,
Mert tudom tiéd a végtelen hatalom.

Elveszem az áldást, mit suttogásod ígér,
Nem rettent a mélység, az örök feketeség,
Mert a halál kútjában az igazság lakozik,
De csak az ismerheti, ki ugrani nem fél.

***

Országod kapuja magasodik fölém,
álmodom álmodat.
Nyitott tenyered alkut ajánl nékem,
kinyújtom kezemet.
Hullámok fodrozzák éjsötét tengered,
úszom az árral.
Varjúszárny rebben, károgás riaszt,
figyelek szavára.
Fehéren izzó máglya tüze lobog,
megtisztulok benne.
Lesújt az ököl, gyöngeséget büntet,
fogadom csapását.
Fejfa int óvón, emléket állít,
tisztelgek előtte.
Végső igazságod jogara felfénylik,
vállalom végzését.
Örök örvényed nagy köre fordul,
felébredek újra.

 

A kellően kaotikus és egységesen össze nem foglalt Maremita liturgiában sokféle szent szöveg, ima, zsoltár és fohász található, a zömük többféle szövegváltozatban is. Az alábbi búcsúztató imavers a jámborabb testvérek körében népszerű, a köznép is előszeretettel idézi.

 

 

Az eltávozottak búcsúztatása

 

Hű tanítvány, pihenj a Fekete Csendben,

pihend ki léted fáradalmait,

s ha visszatérsz újra széles e földre,

hozd el Darton Úr ajándékait!

 

Hozz erőt és irgalmat magaddal,

kegyteljes szívet mindenek felé;

északnak, délnek, keletnek, nyugatnak -

a halál fenségét fel- és lefelé.

 

Legyél visszhangja majd a tanításnak,

légy kitartó, mint a jég, mely mindent kibír;

a Rend védelmére áldozd majd életed,

mert örök testvéred a halál és a sír.

 

A mérhetetlen fény ragyogjon néked,

kísérjen el a Végtelen Irgalom!

Pihenj meg Darton Fekete Fényében,

ahol nincs szenvedés, és nincs fájdalom.

Könyörgés és kegyelet

2011.03.17. 11:39

Az alább közreadott litániát Darton hívei éppúgy gyakran szavalják szorongatott helyzetünkben, mikor könyörületért fohászkodnak, mint elesett szeretteik és bajtársaik teteme, sírja felett, kegyeletért imádkozva.

 

Könyörgés és kegyelet litániája

 

Mi Urunk, Minden Végzet Ura, Darton,
Hozzád legsötétebb óránkban könyörgünk,
Figyelmezz esendő szolgáid sanyarú sorsára,
Ne kelljen máris poklodra kerülnünk!

Ha eltiportak is, és már a földön fekszünk,
De botladozva is csak feléd igyekszünk,
És várjuk az enyhet, várjuk a sírt,
Várjuk a halált, mint sebeinkre írt.

Könyörülj Darton, Hallgatag Atyánk,
Ki némaságoddal is hatalmad hirdeted,
És mindünk lépteit vigyázod az úton,
Melynek végeztével hozzád térünk meg!

Kegyeletet és kegyelmet adj nékünk, ha hullánk,
S vesztünkben kacagva rebegjük szent neved,
Kérünk alássan, áldd meg oszló hullánk,
S öleled át a lelket, ki veled együtt nevet.

Fogadd oltalmadba a tétovát s a bátrat,
Hisszük, a halál csak gyengéknek árthat,
Csak óvó tekinteted védelméért sírunk,
Pillants le reánk, s védd áldással sírunk!

 

 

Liturgikus szövegek

2011.02.21. 09:39

Az első, egyszerű áldozati fohászt maga a Próféta szerezte, míg az utóbbi litánia Richelle Cordet am Riaviellor, dartonita mesterdalnok munkája.

 

Áldozati Fohász

  

Te, aki az éjben a sírok között jársz,
Örülsz a kutya ugatásának,
És a kiontott vérnek,
Ezerarcú hold,
Ó Darton,
Fogadd kegyesen áldozatomat!

 

A csontok litániája (Darton Harmadik Krédója) 

 

Hiszem a halál ezer arcát.
Hiszem az élet örök harcát.
Hiszem a csontot, a velőt s a vért,
Hiszem a mérget, küzdök hitemért. 
Hiszem a tőrt és hiszem a kart,
Hiszem, hogy mindig van másik part.
Hiszem a véget, a bukást, a múltat,
Hiszem, hogy egyszer minden elmúlhat.
Hiszem a lángot, és hiszem a fényt,
Hiszem a Tükröt s az örök erényt,
Hiszem az Urat és hiszem a Szentet,
Hiszem a Shandin egyszer megmenthet.
Hiszem a pallost, a bárdot és a fegyvert,
Hiszem a hittel öldöklő embert.
Hiszem a koporsót és hiszem a temetőt,
Hiszem az örökkön újat teremetőt,
Hiszem a varjat és hiszem a szárnyat,
Hiszem a sötétben megnyúló árnyat,
Hiszem a hatalmat s Darton Igazát,
Hiszem a Holtak Világi Vigaszát,
Hiszem az erőt, a merészt és a bátrat,
Hiszem a halál csak gyáváknak árthat.
Hiszem az élet örök harcát,
Hiszem a halál ezer arcát.

Könyörgés Dartonhoz

2011.02.09. 11:38

Becsülve tisztelt rendtársunk, Kragat Garon - a regula felvétele előtt maga is szántóvető - szerzette az alábbi könyörgést, melyet Darton lovagjai előszeretettel tanítanak a tudatlan póroknak, kik egyszerű elmék lévén, ekként fogadják szívükbe leginkább Darton imádatát.

 

Könyörgés Dartonhoz

 

Darton, Setét Urunk, hatalmas léptű,
te, ki sűrű éjszakánkban
föl-le jársz –
Darton, a szülő asszony kínján könyörülj meg!
Ó, te kemény, kevély dühöngő –

Darton, a szülő asszony kínján könyörülj meg!
Kiáltásait eszedbe véssed,
csukló jajszavát szívedbe zárjad –
Darton, a szülő asszony kínján könyörülj meg!
Karámunkba is, jaj, be ne törjél:
az elsőborjas, széptőgyű tehénkét,
s a kormosnyakú, fiatal bikát
el ne ragadjad!
Az összedugott fejjel hűsölő,
bégető birkanyájat is kíméld:
a göndörgyapjas, kajlaszarvú kost
s a hízó jerkét, a gömbölyödőt,
ne szakítsd ki!
Urunk, a sörivóházat is kerüld el:
az öreg alól, ki pohara mellett
bóbiskol ott,
a széket ki ne rántsd!
A tanácskozó terembe se lépj:
az ősz hajú, bölcs igazságtevőt
a vének gyülekezetéből
ki ne tépjed!
Kérünk, Urunk, a játékok helyére,
hol kicsiny gyermekeink föl-le futnak,
lesből, jaj, le ne csapjál!
Urunk, ahol citera húrja peng,
messze kerüld el az olyan helyet:
az ifjút, ki könyökére dőlve
dúdol, míg a citerára figyel,
az ifjút ne tépd ki!
Ó, Urunk, aprómarháinkat is kíméld
és kecskéinket és öszvéreinket
és kutyáinkat: a kedves házőrzőt,
míg árnyékos udvarunkon pihen,
ne dobáld meg gonosz görönggyel!
S az öreg szolgát, aki csöndesen
tesz-vesz a jószág körül, szöszmötöl,
s dünnyög közben, maga se tudja mit –
ó Urunk, ezt a derék öreget      
ne lökd a porba, nyújtsd még egy kicsit
végéhez közelítő életét!

 

Forrás: Gilgames - agyagtáblák üzenete nyomán