A Varnyú újra szárnya kél!

2019.01.26. 13:45

Üdv a Varnyúban, Lovagtestvérek!

Kapunk újfent szélesre tárva, várjuk a betérőket jóféle itallal, kiadós étkekkel! Aztán a bölcselkedésnek is nyílik tér, a tréfának szintúgy, ne habozzatok hát kibökni, ami szíveteket nyomja, vagy csak nyelvetekre jön! 

Dartonra!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Széltoló Varászlo 2019.01.27. 16:21:45

Végre, két év után... már nagyon kellett!

Eram Di Ortis 2019.01.28. 11:19:35

Hatalmas, feketepáncélos, busafejű alak rúgja be a Varnyú ajtaját. Vastag, szürke prémszegélyes, fekete bársonyköpenye árnyként repked utána, a kavargó hópihék közepette, melyek szinte azonnal elolvadnak a Varnyú padlóján. A lovag háta mögött a halványuló portálból jönnek a hópihék. Messzi északról jött, láthatóan idegen, hatalmas erőknek parancsol immár... Ahogy az alak beljebb jön, viseltes, bár jól tartott, sok csatát megélt páncélon, s a mellkason Darton szimbólumán táncol a kandallótűz fénye. Az egykor fekete hajat ősz csíkok tarkítják.
- Tarini gégeszaggatóval kezdenék... -szól meglepően kedvesen a pultoshoz, aki már tétován nyúlt volna a rég nem használt, majd hat éve ott porosodó korsóért...

Széltoló Varászlo 2019.01.28. 12:34:43

-Az nincs, megittam... Szólal meg egy hang Eram mester dereka tájékán, majd a hozzá tartoző törpe is előkerül a sank fedéséből. - Merre járt jóuram, hogy így kedveli sosemvolt hazám jótékony hatású tárnapuccolóját?

Airas Thanator 2019.01.28. 18:34:01

- Eram Mester! Jó téged újra e falak között üdvözölni! A törpe nem szólt éppen valótlan. Tényleg megitta. De mint messziről érkezett harcostársnak, talán megteszi egy tisztes kupára való a Rozsdagyilkos arcpirítóból is... ihun e, ez majd elűzi a tél galád emlékét is a csontjaidból. Ha meg mégiscsak a Gégeszaggatóra vágynál... nos, játsszátok le nyugodtan, kint vagy idebent, a forma urunk kedve szerint szabadon választható! - miután Airas letette a korsót régi cimborája elé, visszadöccen a székébe, lábát hanyagul az asztallapra veti és nagyot kortyol söréből, kajánul vigyorogva várva a fejleményeket.

Széltoló Varászlo 2019.01.29. 11:05:03

- Jer beljebb Jóuram, és mesélj. Jártál Tarinban? Miről suttognak a tárnák mostanában? Az aknák alján fodrozódik e még a fekete víz ha hosszasan belenézel?
Invitálta belljebb a törpe is
- Mesélj, és ha Urunk és az éjszaka is úgy látja majd jónak, én is mesélek ezt-azt.

Eram Di Ortis 2019.01.29. 12:27:00

- A Tarini rendházból jövök. A térkaput kénytelenek voltunk a rendházon kívül megnyitni, érthető okok miatt... Elnézést a hóviharért. Csak a szokásos időjárás... Jöttem ahogy hírét vettem az újranyitásnak és oda térek majd vissza. Jó lesz az arcpirító is! Úgyse ízleltem régóta!

Széltoló Varászlo 2019.01.30. 00:09:40

Nem tudom hová tenni, hát itt hagyom:
Nos akkor, az én amatőr módomon, nem kánon, pusztán képzelt karakterem előtörténete pár szóban.
Babakorában találtak rá Pyarronban egy folyó melletti kis faluban, félholtan, jobb csuklójára erős karikával és lánccal egy harci kalapács volt erősítve. Torz testét és burjánzó testszőrzetét, szakállát a falusiak nem tudták hova helyezni, ezért berakták egy kripliket, "szörnyeket" mutogató társaságba. Az emberek folyton gúnyolták, kicsiny mérete miatt kispöcsnek, kiskriplinek töpörtyűnek nevezték és megalázták ahol lehetett. Csupán évek múltán, nagyjából a megtalálásának húszadik évfordulója tájékán világosította fel egy tanult látogatója, hogy ő bizony nem kripli, nem szörny, hanem egy törp és hogy sok hozzá hasonló él fenn, a messzi északon.Elhagyta a menazsériát és újdonsült mentorát követve megismerte a vallást, kultúrát, a világ egy teljesen új arcát. Az őt ért sérelmek és lelki sebek beforrasztásának lehetőségét legjobban talán Darton hitén keresztül látta lehetségesnek, bár valahol legbelül tudta, érezte, hogy igazából valami más, számára ismeretlen entitás követi a lépteit. Hasonlóan érezte magát a világ más dolgaival is. Amíg szerzett értékrendje, viágnézete a Pyarr kultúrkört tükrözte, belső nyugtalansága folyamatosan valami másra, "valahogy máshogy"ra ösztökélte. A csuklójára erősített karika valahogy vele nőtt, sose nem lett szoros rajta, a kalapács, szinte teste része lett, olyan szinten, hogy más fegyver érintése fizikai kellemetlenséget jelentett számára, legyen az egy puszta kés, vagy kisbalta, mindegy.. A Dúlás alatt egyszerű katonaként szolgált, mint mindenki más, kivette a részét jóból - rosszból egyaránt. A Dúlás után az örök nyugtalanság még erősebb lett benne, így a kicsiny zsoldjából vett egy kezes pónit és elindult felkeresni saját magát.
Igen, nagyon amatőr, tudom, rengeteg lyukkal a plotban, de sajnos tőlem többre nem telik. Így lett egy törpe Délen félig meddig Darrtonita. Mint mondtam, a sisak amúgy is tönkrevágja a frizurát meg a szakállat, pajzsra meg hát, minden jóérzésű embernek... törpnek szüksége lehet