A Dartonita Hitvilág Hierarchiája

 

A dartonita hitvilág szerint az első és legfelsőbb, isteni lény Darton, rangban utána következnek a Halál Kísérői: a Sikolyok, a Csend, és a Kacajok Ura. 

Ez a három lény félisteni hatalommal rendelkező entitás, teológusok gyakori vélekedése szerint magának Dartonnak önállósodott részei.

A hierarchia alsóbb fokán Darton Döntnökei állnak, akik a tanítás szerint a halottak lelkeit a túlvilág kapujánál fogadják, és további sorsukról földi életükben elkövetett cselekedeteik alapján ítélnek. A Döntnökök tiszta szellemi természetű lények, tiszta lelkek, akik utolsó anyagi testükben Darton papjai voltak.

Darton Kísérői

A Sikolyok Ura

A Sikoly Ura testesíti meg a halál fájdalmát, félelmét és kétségbeesését, egy élet végén kitörő keserűséget. Ő az, aki megízleli a haldoklók kínjait és velük szenved a halál küszöbén. Ő az, aki nem hagy magányosan meghalni, mert ott van a haldokló utolsó fájdalmában. Ritkán ábrázolják, de ha igen, akkor térdén álló, könnyezve sikító alakként jelenik meg.

A Csend Ura

A belenyugvás, a béke, a néma szemlélődés megtestesítője. Általa lel békét a haldokló. Arra figyelmeztet, hogy a szavak gyakran fölöslegessé válnak.
Ábrázolása egy bevarrt szájú csuhás alak. Minden pyarronita temető kapujánál áll egy szobra, hogy figyelmeztessen, nehogy a holtak emlékét az élők szavaikkal megzavarják. Egyes könyvtárakban szintén fellelhető az ábrázolása, mint a csendre való felszólítás. Sok dartonita pap tesz némasági fogadalmat a Csend Urának tiszteletére. Az ilyen pap lassú vándorlásba kezd, amelynek nincs célja vagy rendszere, száját bevarrja, táplálékra vagy vízre úgysincs többé szüksége.

A Kacajok Ura

Nevetés a saját nyomorúságodon, a leprások örömtánca, a halott arcán a mosoly. Ő ébreszt rá az elmúlt élet szépségére. Ő tanít meg élvezni az életet, amikor már semmi ok sincs rá. Ábrázolni egy nevető csont sovány, gyermekként szokás. A nyomortanyákon találjuk pár szobrát. A kétségbeesettek és reménytelenek fohászkodnak hozzá, hogy el bírják viselni a rájuk nehezedő életet. Állítólag a legnyomorúságosabbak néha felkacagnak éjjel mocskos nyughelyükön, és addig kacagnak, míg a szívük meg nem szakad…

 

Forrás: lfg.hu portál, az eredetit SLAM írta, köszönet érte! SLAM nyomán átdolgozta Airas

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.